Hírek

Magas állami kitüntetés Dupka György részére
Írta: Zubánics László   |   Forrás: kmmi.org.ua
2017-08-21

Áder János köztársasági elnök dr. Dupka György író, költő, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet ügyvezető igazgatója, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége elnöke, az Együtt című folyóirat kiadója és lapigazgatója, a Szolyvai Emlékparkbizottság titkára részére a kárpátaljai magyarság kultúrájának és művelődéstörténetének megismertetését szolgáló sokrétű tevékenysége, valamint a történelmi emlékhelyek létrehozása érdekében végzett munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetés adományozta.
A Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet nevében ezúton szeretnénk gratulálni a kitüntetetéshez!
Dupka György az egykori Ugocsa megyei Tiszabökényben 1952. április 11-én született. Iskoláit szülőfalujában és Péterfalván végezte, majd az Ungvári Állami Egyetemen 1979-ben szerzett magyar szakos bölcsészdiplomát. 1979-től a Kárpáti Igaz Szó című megyei lap újságírója. 1986–1992 között a Kárpáti Kiadó magyar osztályának szerkesztője. 1992-től az Intermix Kiadó vezetője, nevéhez fűződik a Kárpátaljai Magyar Könyvek-sorozat beindítása és gondozása, amely mára a 251. kötetnél tart. 2006-2008 között magyarországi egyetemi képzésen vett részt és 2008 őszén az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán kulturális mediátor szakos másoddiplomát szerzett. 2008-tól ügyvezető igazgatóként a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) egyik létrehozója és vezetője.

1968-tól a Forrás Ifjúsági Stúdió tagjaként, majd a József Attila Alkotóközösség társelnökeként a kárpátaljai irodalmi élet egyik aktív szervezője, helytörténeti anyagokat publikál, verseket írt, népballadákat és történeti mondákat gyűjtött. Különböző szakmai és érdekvédelmi szervezet (KMKSZ, UMDSZ, KHÖT) tagja, alapítója illetve tisztségviselője.
Jelenleg a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének (MÉKK) elnöke. A Kárpátaljai Megyei Tanácsnak két (1992–1994 és 2006–2010 között), az Ungvári Városi Tanácsnak egy (1992–1994) alkalommal választott képviselője. 2006–2010 között a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) tagja.

1989-től több ciklusban tagja volt a sztálinizmus áldozataival foglakozó Kárpátaljai megyei rehabilitációs bizottságnak. E témakörben több konferenciát, adatgyűjtést, levéltári kutatást stb. szervezett, ismeretterjesztő és szakmai előadásokat tartott. Az 1944-es elhurcolások, koncepciós perek levéltári anyaginak feldolgozásában több ukrán és orosz történésszel együttműködött.
Tisztséget és tagságot vállalt több nemzetközi és magyar szervezetben, többek között a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferencia elnökségi tagja, a Magyar Írószövetség tagja, az Együtt című irodalmi, művészeti és kulturális folyóirat felelős kiadója, a Gulagkutatók Nemzetközi Társaságának tagja (2010–).
Elkötelezett GULAG-kutató. A vidék magyar (köztük a ruszinság, zsidóság stb.) múltjának kutatására mestere, Váradi-Sternberg János ismert történészprofesszor buzdította, akivel közösen több helytörténeti írást jelentettek meg. Az őt ért támadások és fenyegetések ellenére számos publikációjában tárta fel és leplezte le a kommunista diktatúra kárpátaljai bűneit. Egyik aktív kezdeményezője volt a malenykij robotra elhurcolt magyar és német áldozatok és magyar elesett honvédek Szolyvai Emlékparkja, az ungvári Központi Magyar Katonai Temető és egy sor más magyar emlékhely és kegyhely létrehozásának.
Több kutató- és tanulmányúton vett részt a pécsi Német Kör szervezésében. Huszonötéves kutatói eredményeit, eddigi feltárásait, a tanulmányutak során szerzett tapasztalatait legutóbbi két-három évben kiadott munkáiban összegezte (Szolyva a mi golgotánk, 2012, „Hova tűnt a sok virág…, 2013), amelyek alapot képeztek a doktori (PhD) értekezés megírásához is. 2014. szeptember 19-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem történelemtudományok doktori iskolájában A kollektív bűnösség elvének alkalmazása a kárpátaljai magyarokkal és németekkel szemben (A 4. Ukrán Front Katonai Tanácsa határozatainak végrehajtása az NKVD-jelentések tükrében, 1944– 1946) címmel megvédte doktori (PhD) disszertációját a legnagyobb minősítéssel.
Dupka György az elmúlt évtizedekben kárpátaljai magyarság javára kiemelkedő színvonalú kultúraszervező és alkotó munkát végzett, majd kutatóként feltárta és leleplezte a kommunista diktatúra kárpátaljai bűneit. Egyik aktív kezdeményezője volt a malenykij robotra elhurcolt magyar és német áldozatok és magyar elesett honvédek Szolyvai Emlékparkja, az ungvári Központi Magyar Katonai Temető és egy sor más magyar emlékhely és kegyhely létrehozásának.